A számítás a böngésződben fut; semmilyen adatot nem küld el, és nem is tárol. Az eredmény csak tájékoztat, a diagnózist az orvosod állítja fel.
Miért lehet kockázatos a ramadáni böjt egy cukorbeteg páciens számára?
A hosszú böjt megváltoztatja az étkezések és a kezelés időpontjait, ezért a vércukor jobban csökkenhet vagy emelkedhet, mint az év többi részében [2]. A böjtölő cukorbeteg páciensek esetében nagyobb a hipoglikémia, a kiszáradás, a hiperglikémia és a ketoacidózis kockázata [2]. A ramadán idején a böjt egy hónapig tart, és minden nap hajnaltól napnyugtáig nincs étel és víz [2].
A kockázat páciensenként nagyon eltér, a cukorbetegség típusától, a kezeléstől és a szövődményektől függően [1] [2]. A hipoglikémia gyakoribb az inzulinnal vagy szulfonilureával kezelt pácienseknél, mint a más cukorbetegség elleni gyógyszerrel kezelteknél [2]. A hipoglikémiák nagyjából fele a böjt utolsó óráiban jelentkezik, ezért ilyenkor érdemes kerülni az intenzív fizikai megterhelést [2]. A böjtöt záró étkezés gyakran sok szénhidrátot (CH), cukrot és zsírt tartalmaz, utána pedig a vércukor erősen emelkedhet [2].
Hogyan számolják ki az IDF-DAR-pontszámot, és mit jelent a három kategória?
A pontszám összeadja a 14 tételre adott pontokat, amelyek a cukorbetegséghez, a kezeléshez, a szövődményekhez és a böjt módjához kapcsolódnak [1]. Hat helyzet egyenként 6,5 pontot kap, és önmagában magas kockázatot jelent [1]. Ezek a terhesség, a hipoglikémia fel nem ismerése, az instabil szív- és érrendszeri betegség, az előrehaladott krónikus vesebetegség, a memória és a gondolkodás zavara, valamint az előrehaladott törékenység [1]. A glükózszenzor használata fél ponttal csökkenti a pontszámot, a böjtre való felkészítés hiánya pedig egy ponttal növeli [1].
Legfeljebb 3 pont alacsony kockázatot jelent, és a böjt valószínűleg biztonságos, ha a kezelést előre átnézik, a vércukrot pedig gondosan mérik [1]. A 3,5 és 6 pont közötti összeg közepes kockázatot jelent, vagyis a böjt biztonsága bizonytalan, a kezelést módosítani kell, a vércukrot pedig gyakran mérni [1]. A 6 pont feletti összeg magas kockázatot jelent, és a böjt nem biztonságos [1]. A vallási szabályok felmentést adnak a böjt alól a magas kockázatú pácienseknek [1]. A kalkulátor a 3,25 pontos összeget a közepes kockázathoz sorolja, mert ezt az értéket a közzétett kategóriák nem fedik le.
Mit kell tenned a ramadán előtt és a böjt alatt?
A böjtről érdemes 6–8 héttel a ramadán előtt beszélni az orvosoddal, mert a pontszám egyes tételei javíthatók [2] [3]. Ekkor határozzák meg az inzulin vagy a többi gyógyszer adagját, a vércukormérés időpontjait és az étkezéseket [2] [3]. A hosszú böjtnapokra a kis hipoglikémiás kockázatú gyógyszerek az előnyösebbek [2].
A böjtöt azonnal meg kell szakítani, ha a vércukor 70 mg/dl (3,9 mmol/l) alá csökken [3]. A böjtöt akkor is meg kell szakítani, ha a vércukor 300 mg/dl (16,7 mmol/l) fölé emelkedik, vagy ha hipoglikémia tünetei vagy akut betegség jelentkezik [3]. Ha a vércukor 70 és 90 mg/dl (3,9–5,0 mmol/l) között van, legfeljebb egy órán belül újra meg kell mérni [3]. A vércukormérés és az inzulininjekció nem szakítja meg a böjtöt, ezért a vércukrot annyiszor kell mérni, ahányszor szükséges [3].
Kinek való a ramadáni böjt kalkulátora?
A pontszámot bármely típusú cukorbetegségben szenvedő páciensek számára dolgozták ki, korábbi változatát pedig több országban felnőtteken ellenőrizték [1] [4]. A magas kockázatú csoportba sorolt pácienseknél gyakrabban fordult elő hipoglikémia és hiperglikémia a böjt alatt [4]. Cukorbeteg gyermekek és serdülők számára még nincs ellenőrzött kockázati pontszám, ezért a kalkulátor csak 18 éves kortól használható [5]. A cukorbeteg gyermek vagy serdülő böjtre való felkészítését a gyermekdiabetológiai csapat végzi, tanácsadással és oktatással [5].
A pontszám más, nappal étel és víz nélküli böjtöknél is eligazíthat, bár ezek kockázata eltérő lehet [2]. A pontszám nem vonatkozik az ételböjtökre, például a keresztény böjtre, amelyben bizonyos ételekről, például az állati eredetű termékekről mondanak le. Az eredmény csak tájékoztat, a böjtről és a kezelési tervről az orvosoddal közösen döntesz.
Irodalom
- The 2026 Update of the IDF-DAR Risk Calculator for Fasting in People with Diabetes. J Diabetes Endocr Pract. 2025. DOI
- 5. Facilitating Positive Health Behaviors and Well-being to Improve Health Outcomes: Standards of Care in Diabetes-2026. Diabetes Care. 2026;49(Suppl 1):S89-S131. PubMed
- Diabetes and Ramadan: Practical guidelines 2021. Diabetes Res Clin Pract. 2022;185:109185. PubMed
- Risk stratification using the 2021 IDF-DAR risk calculator and fasting experience of Bangladeshi subjects with type 2 diabetes in Ramadan: The DAR-BAN study. J Clin Transl Endocrinol. 2023;31:100315. PubMed
- ISPAD Clinical Practice Consensus Guidelines 2022: Ramadan and other religious fasting by young people with diabetes. Pediatr Diabetes. 2022;23(8):1512-1528. PubMed